Szakmai kirándulás szatmári tájakon / Tarpa

2021.09.27. 14:11

Néphagyomány, népi kultúra

A Felső-Tisza vidékén, az Észak-Tiszántúlon valaha szinte minden faluban szárazmalom – a tarpai őrlőmű az egyetlen ezek közül, ami megmaradt az utókornak. Ezt tekintettük meg a hozzánk látogató szakemberekkel.

A szárazmalmok a középkor óta hozzátartoztak a településképhez, és nemcsak a Tiszántúlon, hanem másutt is az országban – például a híres török utazó, Evlija Cselebi 150 budai szárazmalomról tudott. Tarpán is hat szárazmalom és egy szélmalom működött, ezek közül azt, ami ma is megcsodálható a falu közepén, a 19. század elején építtette a Hegyi család. A szárazmalomban az őrléshez szükséges energiát az úgynevezett kerengősátorban, a malom hajtására szolgáló nagykerékhez, a kerengőhöz kötött, körbe-körbe járó lovak szolgáltatták.

A tölgyfából ácsolt (faragómolnárok által épített), fazsindellyel fedett épület a társas élet egyik színhelye volt a faluban: amíg a gazdák a sorukra vártak, bőven volt idő a beszélgetésre. A szárazmalmok ideje a gőzmalmok elterjedésével járt le, szépen lassan elkezdtek veszíteni jelentőségükből, majd teljesen kiszorultak a termelésből. A tarpai szárazmalomban 1929-ben őröltek utoljára, majd kissé átalakítva közösségi célokra (bálok, lakodalmak, mozi, stb.) használták. 1980-81-ben újították fel, ekkor nyerte el mai formáját.




vissza